-
Az alábbi videófelvételeken visai lassú csárdás és fris csárdás improvizációt láthatunk. Az oktatók és a gyermektáncosok egyaránt az órán tanult figurákból mutatják be rövid motívumfűzéseiket. A táncokat 2 kameraállásból rögzítettük, így jobban láthatóak az előadott figurák.
Az oktatók: Hortobágyi Gyöngyvérs, Végső Miklós
-
Az alábbi videófelvéten széki férfitáncok (sűrű és ritka tempó) oktatását láthatjuk. A bemutató órát Appelshoffer János tartotta, a felvételen szereplő táncosok 10-13 évesek.
-
Az alábbi videófelvételeken szilágysági félfordulós és ugrálós improvizációt láthatunk. Az oktatók és a gyermektáncosok egyaránt az órán tanult figurákból mutatják be rövid motívumfűzéseiket. A táncokat 2 kameraállásból rögzítettük, így jobban láthatóak az előadott figurák.
Az oktatók: Hoffner Nikolett, Lengyel Szabolcs
-
Az alábbi videófelvéten jobbágytelki páros táncok (korcsos, szöktetős) oktatását láthatjuk. A bemutató órát Béres Anikó, Appelshoffer János néptáncoktatók tartották, a felvételen szereplő táncosok 14-18 évesek.
-
Az alábbi videófelvéten széki táncok (csárdás, magyar) oktatását láthatjuk. A bemutató órát Béres Anikó és Appelshoffer János néptáncoktatók tartották, a felvételen szereplő táncosok 12-15 évesek
Zene: Gázsa zenekar
-
Az alábbi videófelvéten szilágysági páros táncok (félfordulós és ugrálós) tanítását láthatjuk. A bemutató órát Hoffner Nikolett és Lengyel Szabolcs néptáncoktatók tartották. A felvételen résztvevő táncosok 15-18 évesek.
Zene: Magos zenekar
-
Az alábbi videófelvéten visai páros táncok oktatását láthatjuk. A bemutató órát Hortobágyi Gyöngyvér és Végső Miklós néptáncoktatók tartották, a felvételen szereplő táncosok 13-16 évesek.
-
Az alábbi videófelvételeken Jobbágytelki korcsos és szöktetős improvizációt láthatunk. Az oktatók és a gyermektáncosok egyaránt az órán tanult figurákból mutatják be rövid motívumfűzéseiket. A táncokat 2 kameraállásból rögzítettük, így jobban láthatóak az előadott figurák.
Oktatók: Béres Anikó és Appelshoffer János
-
A moldvai csángó magyarság nagy területen szétszóródott különböző csoportjainak tánckincséről keveset, táncéletéről pedig semmit sem tudunk, csupán a Magyarországra áttelepülőktől származnak a néhány településükre (Gajcsána, Lábnik, Klézse, Diószén, Lészped) vonatkozó adataink (MNT III/B).
-
A 18. század közepe táján a Kárpátokon túlra menekült többezernyi székely öt bukovinai települést alapított (Andrásfalva, Hadikfalva, Istensegíts, Fogadjisten, Józseffalva). A túlnépesedés miatt a 19. század utolsó évtizedeitől néhány kisebb hullámban települtek vissza a Hunyad megyei Déva környékére és a Bánságba, s a második világháború alatt a Bácskába, majd innen a dél-dunántúli Völgység falvaiba. Mai létszámuk mintegy 20 ezer lélek.
-
A Keleti-Kárpátokban, a Tatros völgyében szétszórt havasi településeken él a gyimesi csángóság többezres népcsoportja, legnagyobb településeik: Gyimesfelsőlak, Gyimesközéplok és Gyimesbükk.
-
Az erdélyi magyarság legdélibb népcsoportja az Olt és a Brassói-havasok közötti Barcaságban él. E fejlett, polgárosult vidék javarészt evangélikus vallású volt jobbágymagyarjai szászokkal és románokkal vegyesen élnek. Legjelentősebb, különálló csoportjuk a Brassó környéki hétfalusi csángóság.
-
A székelység kultúrája a hajdani rendi különállás miatt eltér a volt jobbágymagyarságétól. A székelyek jelentős kirajzásaiból újabb táncdialektusok is képződtek (moldvai és gyimesi csángók, bukovinai székelység, Aranyosszék). Századunkban a túlnépesedés miatt a lakosság gyakran vándormunkára, cselédszolgálatra is kényszerült, s ez a kultúra városi hatásokkal való átszíneződését is eredményezte.
-
A régi Maros-Torda megye déli felén a Maros, a Nyárád és a Kis-Küküllő közén fekvő Marosszék a Székelyföld legsűrűbben lakott északnyugati vidéke. Legnagyobb központi települése Marosvásárhely. Marosszék két kisebb táncdialektusra oszlik: 1. A Maros–Nyárád–Kis-Küküllő közi teljesen magyar lakosságú keleti részre és 2. a Maros-jobbparti, románokkal vegyes lakosságú ún. Székely Mezőségre, melyhez a Szászrégen környéki magyar falvak tánckultúrája is hasonló.
-
A Maros–Küküllő-vidéki dialektust északon és nyugaton a Maros völgye határolja. Kelet felé a marosvásárhely–segesvári országút vonala táján olvad át a Székelyföldbe. Déli folytatását a nagy-Küküllő- és Maros-völgyi szórványok jelenthetik. A mintegy 70, javarészt vegyes településeken élő szórványmagyarság tánckultúráját jelentő dialektus a régi Alsó-Fehér megye északkeleti és Kis-Küküllő nyugati részét foglalja magába, s három kisebb belső zónára tagolható: 1. Nagyenyed és Balázsfalva környékére; 2. a középső Marosújvártól, Marosludastól délre eső kutasföldi, száraz-vám-völgyi vagy hegymegetti tájra; 3. a Dicsőszentmárton környéki Vízmellékre.
-
A Mezőség a Kis- és Nagy-Szamos, a Sajó, a Maros és az Aranyos közötti kopár közép-erdélyi dombvidék összefoglaló tájneve. A mintegy 300 magyar, román és szász települést magába foglaló nagy terület a régi Kolozs, Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód, Torda-Aranyos és Maros-Torda megyék egymással érintkező vidékein fekszik.
-
A régi Kolozs megye nyugati részén, a Sebes-Körös, a Kalota, az Almás, a Nádas és a Kapus patakok völgyeiben – a mintegy félszáz községben – élő kalotaszegi magyarság a táncban is sajátos értékeket teremtett. Kalotaszeg kisebb tájait – a Felszeget, Alszeget, a Nádas mentét és a Kapus völgyét – közös táncbeli jegyek fűzik össze, s elkülönültek a környező tájak tánckultúrájától.
-
Az alábbi videófelvételeken Széki csárdás improvizációt láthatunk. Az oktatók és a gyermektáncosok egyaránt az órán tanult figurákból mutatják be rövid motívumfűzéseiket. A táncokat 2 kameraállásból rögzítettük, így jobban láthatóak az előadott figurák.
Oktatók: Béres Anikó és Appelshoffer János
-
Erdély földrajzi és nemzetiségi helyzete, önálló történeti fejlődése sajátos tánckultúrát eredményezett. Ebben együtt érvényesül a hagyományok töretlen megőrzése és szerves fejlesztése, a néprajzi tagoltság sokszínűsége, a különféle népek kapcsolatainak gazdagító hatása. Végeredményben több európai táncdialektus és történeti táncstílus elemeit egyesíti.
Barcaság,
Bukovina,
Erdélyi,
Gyimesi csángók,
Hétfalusi csángók,
Kalotaszeg,
Maros-Küküllő,
Marosszék,
Mezőség,
Moldvai csángók,
Székelység