-
Az alábbi videófelvételen somogyi páros gyermek improvizációt láthatunk. A gyermektáncosok az órán tanult figurákból mutatják be rövid motívumfűzéseiket.
-
Az alábbi videófelvéten somogyi ugrós és lacsú csárdás oktatását láthatjuk. A bemutató órát Béres Ankó és Appelshoffer János néptáncoktatók tartották, a felvételen szereplő táncosok 10-12 évesek.
-
Az alábbi videófelvéten a rábaközi páros táncok (lassú csárdás, fris csárdás) oktatását láthatjuk. A bemutató órát Hoffner Nikolett, Lengyel Szabolcs néptáncoktatók tartották, a felvételen szereplő táncosok 13-16 évesek.
-
Az alábbi videófelvételeken Palóc lassú és friss csárdás improvizációt láthatunk. Az oktatók és a gyermektáncosok egyaránt az órán tanult figurákból mutatják be rövid motívumfűzéseiket. A táncokat 2 kameraállásból rögzítettük, így jobban láthatóak az előadott figurák.
Oktatók: Juhász Zoltán, Rémi Tünde
-
Az alábbi videófelvéten rábaközi dus oktatását láthatjuk. A bemutató órát Lengyel Szabolcs néptáncoktató tartotta, az órán résztvevő táncosok 10-14 évesek.
-
Az alábbi videófelvételeken Palóc verbunk felnőtt improvizációt láthatunk. Az oktatók és a gyermektáncosok egyaránt az órán tanult figurákból mutatják be rövid motívumfűzéseiket. A táncokat 2 kameraállásból rögzítettük, így jobban láthatóak az előadott figurák.
Oktatók: Juhász Zoltán
-
Az alábbi videófelvételeken Palóc verbunk gyermek improvizációt láthatunk. Az oktatók és a gyermektáncosok egyaránt az órán tanult figurákból mutatják be rövid motívumfűzéseiket. A táncokat 2 kameraállásból rögzítettük, így jobban láthatóak az előadott figurák.
Oktatók: Juhász Zoltán
-
Az alábbi videófelvéten palóc lassú és friss csárdás oktatását láthatjuk. A bemutató órát Rémi Tünde és Juhász Zoltán néptáncoktatók tartották, az felvételen szereplő táncosok 12-15 évesek.
-
Az alábbi videófelvéten palóc verbunk oktatását láthatjuk. A bemutató órát Juhász Zoltán néptáncoktató tartotta, az órán résztvevő táncosok 10-14 évesek.
-
A megjelölt területet a hiányos gyűjtések miatt csak néhány jellegzetesebb folt alapján tudjuk áttekinteni. A vidék tánckultúrájának leghívebb őrzői a Solt-vidéki szlovák falvak (Sári, Ecser, Maglód). A környező magyarság új stílusú kultúráját őrizték meg és virágoztatták ki a Kalocsa-vidékihez hasonló életerővel.
-
A magyar nyelvterület virágzó tánckultúrájú színfoltja a Kalocsa-vidéki dialektus. A múlt század végén kifejeződő kalocsai díszítőművészettel egyidejű az a polgárosulás társadalmi talajában keresendő kulturális átalakulás, mely a táncéletet is kibontakoztatta.
-
A kelet-dunántúli vagy másképpen sárközi-Duna menti táncdialektus nevét e terület alapvetően dunántúli sajátosságai alapján választottuk, noha a földrajzi értelemben vett Dunántúlon túlterjed. Tolna és Baranya megye keleti, Duna menti része, Fejér megye déli és keleti része, a Mezőföld, továbbá a Duna bal parti sávja kb. Dunaföldvártól délre a Bácska felé, valamint a Dráván túli szlavóniai magyar népsziget tánckultúrája is ide kapcsolódik.
-
A Zala megye déli részétől Somogyon és Baranyán keresztül egészen a tolnai Völgységig s észak felé a Balatonig és a Mezőföldig húzódó nagy terület az egyik legfontosabb táncdialektusunk. A magyar tánckincs régi rétegének legrégiesebb típusait és változatait itt találjuk meg. Feltűnő, hogy az új stílusú táncok itt nem tudták azt a népszerűséget elérni, amit például az Alföldön, s kisebb jelentőségűek e vidék táncéletében, vagy pedig hiányoznak a régibb tánctípusok javára.
-
A nyugati táncdialektus legkevésbé felkutatott, meglehetősen nagy területe néprajzilag és földrajzilag egymástól többé-kevésbé világosan elkülöníthető részekre oszlik. Néprajzi irodalmunk jelentős művei ismertetik az itt élő nevezetes csoportjaink sajátosságait, mint például Göcsej, Hetés, Őrség, a Bakony-vidék és a Balaton-felföld népének néprajzát.
-
A Kisalföld déli részének tánckultúrája elkülönül mind a szigetközi-csallóközi résztől, mind pedig a táncban jellegtelenebb észak-dunántúli területektől. Jellegzetes tánctípusai, különleges táncéletbeli sajátosságai a nyugati dialektus egyik legfontosabb pontjává teszik.
-
A honfoglaló magyarság e régi telephelyéről még hiányos táncgyűjtésekkel rendelkezünk, különösen a Csallóközről tudunk még keveset. A verbunk e vidék jellegzetes reprezentatív tánctípusa. A tánckezdő funkciójú szóló forma kötetlen szerkezetű. Az eddig ismert változatok motívumkincse már meglehetősen egyszerű, lekopottnak tűnik.
-
Az északnyugati dialektusterület magába foglalja a Szlovákia nyugati részén élő magyar népcsoportokat, a Nyitra-vidéki mátyusföldi, az Ipoly-vidéki, valamint a Nógrád megyei palócokat. E terület hagyományai a korai polgárosulás miatt ma már jellegtelen észak-dunántúli területeken (Komárom és a régi Esztergom megye) is folytatódtak.
-
A nyugati táncdialektus a következő földrajzi egységeket, illetve az e területen élő népcsoportjainak tánckincsét foglalja magában: a Dunántúlt, a Felföld nyugati felét, az Alföld nyugati sávját, vagyis a Duna–Tisza köze Duna menti részét, továbbá a szlavóniai magyar népszigetet.